This is the Trace Id: 078a6b8266158a97c66d3697dd5af4e7
Ugrás a tartalomtörzsre
Microsoft AI

Hogyan működik a generatív AI?

Áttekintést kaphat a generatív AI-ról, annak működéséről, valamint arról, hogyan fogja átalakítani a jövőt.
Egy pultnál ülő, laptopot használó nő.

Mi a generatív AI?

A generatív AI az AI-modellek olyan osztályára utal, mint a GPT sorozat vagy a Llama, amely nagy mennyiségű adatot elemez, és új tartalmat hoz létre, beleértve a szövegeket, képeket és kódot, amelyek tükrözik az emberi kifejezést – és újradefiniálja a technológiával való kapcsolatunkat.

Legfontosabb tanulságok

  • Megismerkedhet a generatív AI-jal, annak fejlődésével és számos alkalmazásával.
  • Megismerheti a generatív AI alapvető fogalmait, beleértve a neurális hálózatok működését az adatok feldolgozásához.
  • Felfedezheti azt a betanítási folyamatot, amely lehetővé teszi a generatív AI számára a természetes nyelv megtanulását, fejlesztését és feldolgozását.
  • Merüljön el a generatív AI gyakorlati példáiban.
  • Megismerheti a generatív AI-jal kapcsolatos kihívásokat és korlátozásokat.
  • Megtudhatja, hogyan dolgoznak a kutatók a generatív AI felelőssé tételén – és hogy mit tartogat a jövő.

A generatív AI áttekintése

A generatív AI fejlett gépi tanulási technikákkal elemzi a nagyméretű adathalmazokat, és új tartalmakat hoz létre az eredeti adatok kontextusa, stílusa, struktúrája és hangneme alapján. Tartalom létrehozásakor az AI-modell az adatok mintáiból olyan eredményeket hoz létre, amelyek gyakran megkülönböztethetetlenek az ember által létrehozott anyagoktól, legyen szó szövegről, képekről, kódokról vagy akár zenékről.

A generatív AI fejlődése visszakövethető a csevegőrobotok korai időszakára, amelyek elsősorban szabályalapú, korlátozott társalgási képességekkel rendelkező rendszerek voltak. Ez volt a társalgási AI korai korszaka, amely abban különbözik a generatív AI-tól, hogy kifejezetten a felhasználókkal való következetes párbeszédet folytató gépekre összpontosít, gyakran ügyfélszolgálati vagy virtuális asszisztensi szerepkörben.

A számítási teljesítmény és az adatok rendelkezésre állásának növekedésével az összetettebb modellek bevezetése jelentős mérföldköveket jelentett. Az OpenAI ChatGPT kiadása áttörést ért el a természetes nyelvi feldolgozás terén, és bemutatta, hogy képes természetes, környezetfüggő párbeszédet létrehozni. A neurális hálózatok fejlődése tovább javította a modell képességét a nyelvi adatok megértésére, így az interakciók még gördülékenyebbek és emberszerűbbek lettek.

A generatív AI azóta számos iparágban talált alkalmazási módokat, és átformálja, hogyan közelítik meg a szervezetek a kreativitást és a problémamegoldást. A generatív AI segít szkriptek írásában, művek tervezésében és a zeneszerzésben. Személyre szabott tartalmakat hoz létre, amelyek az adott célközönség igényeire szabottak. Előrejelezheti a gyógyszerek közötti kölcsönhatásokat, és jelentésben összegezheti az eredményeket. Akár támogatást is nyújthat, ha segítségre van szüksége. A kreativitás fejlesztésével, a termelékenység növelésével és a folyamatok egyszerűsítésével a generatív AI folyamatosan átalakítja a technológiával és egymással való interakcióinkat. 

A generatív AI alapfogalmai

A generatív AI a neurális hálózatok alapjaira épül, amelyek az emberi agy struktúrája és működése által ihletett számítási modellek. Ezek a hálózatok több rétegnyi összekapcsolt neuronból állnak, amelyek adatokat dolgoznak fel és továbbítanak, ahol minden egyes réteg egy adott célt szolgál az információk feldolgozásához.

Az első réteg, a bemeneti réteg, nyers adatokat kap, amelyek minél tovább haladnak rétegről rétegre, annál inkább átalakulnak, és végül a végső rétegben kimenetet eredményeznek. Ez a hierarchikus struktúra lehetővé teszi, hogy a neurális hálózatok összetett mintákat és ábrázolásokat tanuljanak meg az adatokból, a mélyebb rétegek pedig gyakran absztraktabb mintákat azonosítanak – ugyanúgy, ahogyan az emberi agy dolgozza fel az érzékszervi információkat.

Az ezeken a rétegeken belüli paraméterek vagy súlyok kritikus fontosságúak, mivel meghatározzák a bemeneti adatok átalakításának módját. A 175 milliárd paraméterrel rendelkező GPT-3.5 például hatalmas kapacitást biztosít a kifinomult szövegek megismerésére és létrehozására, mivel minden paraméter hozzájárul ahhoz, hogy a modell felismerje az apróságokat a nyelvben és a kontextusban, ami következetesebb és környezetfüggőbb kimeneteket eredményez.

A generatív AI-modellek működése

A generatív AI-modelleket adatokon kell betanítani. Ennek során a neurális hálózatot nagy adathalmazoknak teszik ki, ahol a modell megtanulja felismerni a mintákat. A betanítási folyamat két tanulási típusból áll: felügyelt és nem felügyelt tanulásból. Felügyelt tanulás esetén a modell megcímkézett adatokat kap, lehetővé téve, hogy meghatározott kimeneteket tanuljon az adott bemenetekhez, míg a nem felügyelt tanulás során a modell explicit címkék nélküli adatokat vizsgál, és önállóan azonosítja az eredendő struktúrákat vagy csoportosításokat.

A betanítás során a modell megtanulja iteratív módon javítani az előrejelzéseket, pontosítva a következetes és releváns kimenetek létrehozásának képességét. Ez egy visszaterjesztés nevű folyamattal érhető el, amelyben a modell a bemeneti adatok alapján előrejelzéseket készít, összehasonlítja a kimeneteit a tényleges eredményekkel, majd kiszámítja a hibát vagy veszteséget. Ez a visszacsatolási hurok lehetővé teszi, hogy a hálózat finomhangolja a paramétereit, és fokozatosan javítsa a pontos és következetes tartalom előállításának képességét.

A nyelvi feldolgozás szempontjából a generatív AI kisebb, kezelhető egységekre, úgynevezett tokenekre bontja a szöveget, amelyek a modell kialakításától függően teljes szavakat, részszavakat vagy akár egyéni karaktereket is képviselhetnek. Ez lehetővé teszi, hogy a modell hatékonyabban kezelje a szókincs és a nyelvi variációk változatos körét. A tokenfeldolgozással a modell jobban megértheti a szavak közötti kapcsolatokat, és árnyaltabb kimeneteket hozhat létre, javítva a modell képességét arra, hogy következetes mondatokat hozzon létre, és hosszabb szakaszokon tarthassa fenn a kontextust, ami végső soron javítja a teljesítményét olyan feladatokban, mint a szöveggenerálás és a beszélgetés.
AI-val kapcsolatos döntési összefoglaló képe
AI-val kapcsolatos döntési összefoglaló

Az AI-val kapcsolatos döntési összefoglaló (2025) letöltése

Ismerje meg a Microsoft és az AI-t alkalmazó piacvezető cégek szakértőinek nézőpontját az AI-platformra való átállás mélyebb megértése érdekében.

A generatív AI gyakorlati példái

A generatív AI számos különböző területen és iparágban rendelkezik alkalmazási módokkal. Íme néhány jelentős példa:

  • Emberszerű szöveggenerálási. A generatív AI-modellek, beleértve a GPT sorozatot, cikkeket, történeteket és közösségimédia-bejegyzéseket hozhatnak létre, javítva a tartalomkészítési és marketingtevékenységeket. Olyan csevegőrobotokat működtethetnek, amelyek természetes beszélgetéseket folytatnak és ügyfélszolgálatot nyújtanak. Emellett segíthetnek a hosszú dokumentumok összegzésében és kódrészletek létrehozásában a fejlesztők számára, ami így növeli a hatékonyságot.

  • Képgenerálás. Az olyan modellek, mint a DALL-E, egyedi képeket hozhatnak létre a szöveges parancsokból, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy olyan műalkotásokat vagy terveket készítsenek, amelyek meghatározott koncepciókat vagy stílusokat tükröznek – tökéletesek a művészeti irányításhoz, a terméktervezéshez és a játékok vizuális tervezéséhez.

  • Hanggenerálás. Az OpenAI MuseNetéhez hasonló eszközök különböző műfajokban komponálhatnak eredeti zenéket, segítve a zenészeket új darabok, filmzenék és hangzásvilágok létrehozásában. Valósághű hangalámondást és beszédszintézist is képesek létrehozni hangoskönyvekben, virtuális asszisztensekben és videojátékokban való felhasználásra.

  • Videólétrehozás. A generatív AI segíthet a videók készítésében azáltal, hogy szerkesztési javaslatokat tesz, átmeneteket illeszt be, vagy akár új felvételeket generál, lehetővé téve a gyors tartalomkészítést. Az olyan modellek, mint a Synthesia, képesek szintetikus videókat létrehozni, amelyekben valósághű avatárok tartanak előadásokat vagy mesélnek a tartalomról, és ezzel egyszerűsítik az oktatási és marketingtevékenységet.

Kihívások és korlátozások

A generatív AI számos kihívással és korlátozással szembesül, többek között a következőkkel:

  • Erőforrásbeli követelmények. A generatív AI-modellek futtatásához jelentős számítási teljesítményre és energiára van szükség, ami költségessé és környezetkárosítóvá teszi a betanításukat.

  • Az átláthatóság hiánya. A modellek belső folyamatainak és döntéshozatali útvonalainak átláthatatlansága megnehezíti a kimenetek létrehozásának megértését. Ez akadályozza az AI elszámoltathatóságát.

  • A kreativitás összetettsége. Mivel az AI által generált tartalom gyakran inkább a tanult minták eredménye, mint valódi innováció, a generatív AI még mindig nem képes megragadni az emberi kreativitás varázsát és összetettségét.

  • Hallucinációk. A generatív AI-modellek hihető, de hamis információkat állíthatnak elő, ami potenciális félretájékoztatáshoz vezethet. Ez jelentős kockázatot jelent az olyan kritikus területeken, mint az újságírás, az egészségügy és az oktatás.

  • Torzítások. A betanítási adatok eredendő torzításokat tartalmazhatnak, ami olyan kimeneteket eredményezhet, amelyek fenntartják a sztereotípiákat, és tovább marginalizálnak bizonyos csoportokat.

  • A szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések. A szerzőséggel, a tulajdonjoggal és az elszámoltathatósággal kapcsolatos etikai aggályok folyamatos vita tárgyát képezik az AI területén, ami jelzi a felelős AI-gyakorlatok és -keretrendszerek szükségességét.

  • A visszaélés lehetősége. Mivel képes félrevezető tartalmakat és deepfake-eket létrehozni, a generatív AI rosszindulatú célokra, például propagandára vagy csalásra is felhasználható.

A generatív AI jövője

Ahogy a kutatók tovább finomítják technikáikat, a generatív AI-modellek még kifinomultabbá – és még felelősségteljesebbé – válhatnak. Ez a kontextus szempontjából relevánsabb tartalomhoz vezethet, kevesebb hallucinációval és téves információval. A kutatók olyan továbbfejlesztett betanítási módszerekkel is kísérleteznek, mint például az emberi visszajelzésekből való megerősítő tanulás, amely árnyaltabb kimenetekhez vezethet, és orvosolja a torzításokkal kapcsolatos problémákat.

A generatív AI várhatóan számos területen jelentős innovációkat fog elősegíteni. Az egészségügyben az AI személyre szabott kezelési terveket hoz létre, amelyek a betegek egyéni profiljához igazodnak, és ezáltal jobb ellátást eredményeznek. Az oktatásban a tanárok az AI-t arra használják, hogy a tanulók erősségei és gyengeségei alapján személyre szabott tananyagot készítsenek. A kreatív iparágakban pedig a mesterséges intelligencia már most forradalmasítja a tervezők, fejlesztők, szövegírók és forgatókönyvírók munkáját. Ezek a fejlesztések azonban társadalmi következményekkel járnak. A munkaerőpiacon bekövetkező változások és a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések miatt egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a mesterséges intelligencia emberi életben betöltött szerepe körül több szabályozási keretrendszert alakítsanak ki.

Ahogy az AI korszaka újabb és izgalmasabb szakaszokba lép, elengedhetetlen, hogy a kutatók és a szakemberek biztosítsák, hogy fejlesztéseik a közjót szolgálják, miközben az érdekeltekkel folytatott folyamatos párbeszéd révén minimalizálják a kockázatokat. Mindaddig, amíg az innováció és az etika egyensúlyban van, a mesterséges intelligencia biztosan egy fényesebb és produktívabb jövőt hoz.

Gyakori kérdések

  • A generatív AI az AI-rendszerek egy olyan osztálya, amely új tartalmak, például szöveg, képek, zene vagy videók létrehozására lett kialakítva a meglévő adatokból származó mintákból való tanulással. Ezek a modellek, például a GPT sorozat és a DALL-E, olyan technikákat használnak, mint a mély tanulás az emberi kreativitást és kifejezést utánzó kimenetek előállításához. További információ.
  • A generatív AI-rendszerek kimenetének szabályozása megakadályozza a potenciálisan hamis vagy káros információk terjesztését. Emellett a torzításokkal kapcsolatos kockázatok mérséklésével elősegíti a méltányosságot és a befogadást.
  • A generatív AI fő jellemzője, hogy képes olyan új tartalmakat létrehozni, amelyek természetesnek, kontextusukban relevánsak és gyakran megkülönböztethetetlennek tűnnek az emberileg létrehozott tartalmaktól. Ennek eredményeképpen a generatív AI segít a szervezeteknek időt megtakarítani, leegyszerűsíteni a folyamatokat és fokozni a kreativitást.
  • A generatív AI mélytanulási algoritmusokat, például neurális hálózatokat használ a nagyméretű adathalmazokból származó minták elemzéséhez. Ezután előrejelzi és összeállítja azokat a kimeneteket, amelyek megfelelnek a betanításhoz használt adatoknak, és új tartalom formájában új kombinációkat és változatokat hoz létre.
  • A generatív AI az AI egy részhalmaza. Az AI a technológiák és alkalmazási módok szélesebb körét foglalja magában, beleértve az olyan feladatokat, mint az adatelemzés, a besorolás és a döntéshozatal, amelyek nem feltétlenül járnak tartalomgenerálással. További információ.
  • A kezdeti bemenetet parancsnak nevezzük. A parancs lehet szöveges lekérdezés, kép vagy más olyan adatforma, amely a modellt a releváns tartalom létrehozásában vezéreli.
  • A generatív AI fő célja, hogy segítse az embereket és a szervezeteket a céljaik gyorsabb és hatékonyabb elérésében. Valójában az AI bevezetése a vállalkozásába segíthet abban, hogy valódi AI üzleti hatást és értéket érjen el.
  • A generatív AI használatához először adjon meg egy világos és konkrét parancsot. A modell ezután a parancs alapján hoz létre tartalmat. Finomíthatja a parancsokat, vagy iterálhatja az eredményeket, hogy jobban megfeleljen a céljainak.
  • Az OpenAI GPT sorozata és a Google Geminije a generatív AI olyan példái, amelyek parancsok alapján emberi jellegű szöveget hozhatnak létre.

A Microsoft követése