A generatív AI fejlett gépi tanulási technikákkal elemzi a nagyméretű adathalmazokat, és új tartalmakat hoz létre az eredeti adatok kontextusa, stílusa, struktúrája és hangneme alapján. Tartalom létrehozásakor az AI-modell az adatok mintáiból olyan eredményeket hoz létre, amelyek gyakran megkülönböztethetetlenek az ember által létrehozott anyagoktól, legyen szó szövegről, képekről, kódokról vagy akár zenékről.
A generatív AI fejlődése visszakövethető a csevegőrobotok korai időszakára, amelyek elsősorban szabályalapú, korlátozott társalgási képességekkel rendelkező rendszerek voltak. Ez volt a társalgási AI korai korszaka, amely abban különbözik a generatív AI-tól, hogy kifejezetten a felhasználókkal való következetes párbeszédet folytató gépekre összpontosít, gyakran ügyfélszolgálati vagy virtuális asszisztensi szerepkörben.
A számítási teljesítmény és az adatok rendelkezésre állásának növekedésével az összetettebb modellek bevezetése jelentős mérföldköveket jelentett. Az OpenAI ChatGPT kiadása áttörést ért el a természetes nyelvi feldolgozás terén, és bemutatta, hogy képes természetes, környezetfüggő párbeszédet létrehozni. A neurális hálózatok fejlődése tovább javította a modell képességét a nyelvi adatok megértésére, így az interakciók még gördülékenyebbek és emberszerűbbek lettek.
A generatív AI azóta számos iparágban talált alkalmazási módokat, és átformálja, hogyan közelítik meg a szervezetek a kreativitást és a problémamegoldást. A generatív AI segít szkriptek írásában, művek tervezésében és a zeneszerzésben. Személyre szabott tartalmakat hoz létre, amelyek az adott célközönség igényeire szabottak. Előrejelezheti a gyógyszerek közötti kölcsönhatásokat, és jelentésben összegezheti az eredményeket. Akár támogatást is nyújthat, ha segítségre van szüksége. A kreativitás fejlesztésével, a termelékenység növelésével és a folyamatok egyszerűsítésével a generatív AI folyamatosan átalakítja a technológiával és egymással való interakcióinkat.
A Microsoft követése